A vadállomány enciklopédiája
A mezei nyúl nyomai
A rejtőzködő és gyakran mozdulatlan európai mezei nyulat (Lepus europaeus) ritkán látjuk, jeleket azonban hagy maga után: lábnyomokat, nyomsort, hullatékot, vackot és lerágott hajtásokat. Aki ezeket olvasni tudja, tudja, hogy jelen van-e.
Ez a cikk az európai mezei nyúl jelenlétére utaló jelekről szól. A fajért lásd Mezei nyúl; a kicsinyéért lásd Nyúlfi; az üregi nyúlért lásd Üregi nyúl.
A terep olvasása
Sok rejtőzködő, különösen éjszaka aktív állat jelenlétét kevésbé a közvetlen megfigyelés, mint inkább a jelek alapján állapítjuk meg: lábnyomok, ürülék, táplálkozási maradványok, búvóhelyek.[4] A mezei nyúl is ezek közé tartozik. Biológiáját és viselkedését a Mezei nyúl című cikk ismerteti; itt azzal foglalkozunk, amit maga után hagy. A vadásznyelv egyébként külön szavakat használ: németül az egyes lábnyom Tritt, a lábnyomok sora Spur, a Fährte szó pedig a gímszarvas, a dámvad, az őz és a vaddisznó nyomára van fenntartva.[1] A mezei nyúl tehát „Spur”-t hagy, akárcsak a mókus vagy a róka.[2] A lábnyomok hóban és nedves talajon olvashatók a legjobban.[1] Egyetlen jel önmagában bizonytalan: a lábnyomok, a hullaték, a vacok és a rágásnyomok egybeesése alapján lehet következtetést levonni.
A lábnyom
Az európai mezei nyúl mellső lábán öt ujj van, de a belső ujj, a hüvelykujj megfelelője rövid, és lenyomata csak nagyon ritkán látszik. A hátsó lábon csak négy ujj van; ez hosszabb és keskenyebb a mellsőnél.[3] A terepi kézikönyvek átlagos felnőtt hímeken mért referenciaméreteket közölnek: a nőstények és a fiatalok lábnyoma valamivel kisebb.[1] Az üregi nyúl lábnyoma ugyanolyan alakú, de kisebb,[3] így a méret az első szempont a két faj elkülönítésében (lásd lejjebb).
A nyomsor: a nyúlugrás
A mezei nyúl nyomsorát inkább a rajzolata, mint az egyes lábnyomok alapján ismerjük fel. Szökkenés közben a mezei nyúl hosszú hátsó lábait párban, a rövidebb mellső lábai elé teszi le: ez a „nyúlugrás” (Hasensprung).[2] A két mellső láb nem egymás mellé kerül, az egyik kissé a másik előtt ér talajt; minél gyorsabban halad az állat, annál nagyobb a távolság két nyomcsoport között.[1] A mezei nyúlnak csak két, egymáshoz egyébként nagyon hasonló járásmódja van: kis szökkenésekkel halad, vagy menekül.[2] Minden négy lábnyomból álló csoport így ismétlődő mintát rajzol, amely nagyon különbözik az ügető róka nyomsorától: a róka lábait szinte egymás mögé teszi, és nyomsora gyöngysorra emlékeztet.[2] A haladási irány megállapításához elég emlékezni arra, hogy a két nagy hátsó lábnyom minden csoport elején van.
A hullaték
A mezei nyúl hullatéka 15–20 mm átmérőjű golyócskákra hasonlít; az üregi nyúlé ugyanilyen formájú, de kisebb, 10 mm körüli.[3] Néha egyesével, gyakran kettesével, hármasával vagy négyesével találjuk; egy kis üveggolyó méretű, ovális vagy enyhén lapított kerek alakú, és fűtörmelék látszik benne, mintha szénadarabkák volnának.[4] Nem véletlenszerűen kerül a talajra. A navarrai Atez-völgyben kutatók fakarókat vertek le a mezei nyulak által látogatott területeken: a karóval megjelölt parcellákon szignifikánsan több hullaték volt, mint a szomszédos, karó nélküli parcellákon, amit a szerzők a terület megjelölésének társas viselkedésével hoznak összefüggésbe. Az év során a hullaték mennyisége erősen ingadozott, nyári maximummal.[9] A mezei nyúl sajátos emésztését, amelynek során ürülékének egy részét újra elfogyasztja, a Mezei nyúl című cikk ismerteti.
15–20 mm
A mezei nyúl hullatékának átmérője, szemben az üregi nyúl mintegy 10 mm-ével.[3]
Egy karó tövében
Több hullaték egy egyszerű fakaró közelében, Navarrában.[9]
Terepi hagyomány
Ovális hullaték a nyúlanyáé, kerek a baké; a nyúlanya vacka kerek, a baké erősen megnyúlt: ezt jegyezte fel az LPO (francia madárvédelmi egyesület) egyik természetbúvára.[4] Tudomásunk szerint ezt egyetlen publikált tanulmány sem erősíti meg.
A vacok
Az európai mezei nyúl nem ás üreget. Vackában húzódik meg, amelyet az angolok form-nak neveznek: ez egy egyszerű, sekély mélyedés a talajban vagy a fűben.[6] A francia keresztrejtvényekben egyébként a „mezei nyúl búvóhelye” meghatározásra a négybetűs „gîte” szó a várt megfejtés. Arra a gyakran feltett kérdésre tehát, hogy ás-e üreget a mezei nyúl, a válasz: nem; az üregi nyúl az, amely csoportos üregrendszerben, kotorékokban él.[3] Évszakonkénti búvóhelyválasztását a Mezei nyúl című cikk „Élőhely” fejezete tárgyalja, a vackot pedig, amelyben a kicsinyek születnek, a Nyúlfi című cikk.
Nincs üreg
Egyszerű mélyedés a talajban vagy a fűben.[6]
A mezei nyúl búvóhelye
Franciául négy betűvel: gîte.
Váltók, hajtások és kéreg
A táplálkozás nyomait gyakran könnyebb megtalálni, mint a lábnyomokat. A mezei nyúl és az üregi nyúl tiszta, átlós vágással harapja el a lelegelt szárakat, míg a gímszarvas, az őz vagy a juh tépett véget hagy; a levágott hajtás gyakran a földön marad, ahelyett hogy elfogyasztanák.[5] A rágás magassága segít elkülöníteni a két fajt: a mezei nyúlnál körülbelül 70 cm-ig, az üregi nyúlnál körülbelül 50 cm-ig terjed. A kérgen a metszőfognyomok 3–4 mm szélesek, párosával jelentkeznek, és többnyire ferdén futnak a száron.[5] Főként télen a mezei nyulak és az üregi nyulak lerágják a fiatal fák hajtásait, hogy megegyék őket, és megrágják a fák és a fenyőfélék vékony ágainak kérgét.[3] Végül a mezei nyúl mozgáskörzetén belül rendszeres váltókat használ, olyan átjárókat, amelyeken mindig ugyanott halad át (lásd a Mezei nyúl című cikk „Viselkedés” fejezetét).
Mezei nyúl vagy üregi nyúl: a jelek elkülönítése
A mezei nyúl és az üregi nyúl azonos jellegű jeleket hagy, és éppen összetévesztésük veti fel a legtöbb kérdést. Az üregi nyúl nyomsora csak méretében különbözik a mezei nyúlétól: egy üregi nyúl körülbelül 2 kg, nagyjából fele egy mezei nyúlnak, és lábnyomai jóval kisebbek; csak egy fiatal mezei nyúl hagyhat hasonló nyomsort.[1] Az üregi nyúl hullatéka kisebb, 10 mm körüli, szemben a 15–20 mm-rel.[3] Az üregi nyúl rágása alacsonyabban ér véget, mintegy 50 cm-nél, szemben a körülbelül 70 cm-rel.[5] A legbiztosabb jel továbbra is az üreg: több, egymáshoz közeli bejárat kotorékot, tehát üregi nyulakat jelez, míg a mezei nyúlnak csak egy szabad ég alatti vacka van.[3][6] Magának a két fajnak a különbségeit a Mezei nyúl című cikk „Mezei nyúl vagy üregi nyúl” fejezete részletezi.
A jelektől az állományok nyomon követéséig
A nyomok nemcsak a kirándulónak hasznosak: több állományfelmérési módszer is rájuk épül. A mezei nyúl egyedsűrűségének becslésére szolgáló technikák egyik áttekintése szerint a hullatékszámlálás helyben hasznos lehet, de nehezen alkalmazható egyik élőhelyről a másikra; ugyanez az áttekintés a kör alakú mintaterületeken végzett reflektoros számlálást tartja a legpontosabbnak, de nehezen általánosíthatónak.[7] Új-Zélandon hat helyszínen a kis mintaterületeken található hullaték egyszerű megszámlálása szoros korrelációt (r = 0,987) mutatott a megtisztított mintaterületeken mért felhalmozódási ütemmel, így elegendő mutatója a mezei nyúl sűrűségének.[8] Finnországban 1989 óta minden télen felmérik a friss hónyomokat, átlagosan 721 háromszög alakú útvonalon, és az indexet 10 km-re és napra eső nyomokban fejezik ki: az 1989–2024-es időszakban az európai mezei nyúl állománya több mint tízszeresére nőtt.[10] A nyílt mezőgazdasági síkságokon az éjszakai reflektoros számlálás a referencia. Németországban a Scheinwerfertaxation – amelyet a sík, kevés fedezéket nyújtó mezőgazdasági tájakon a legmegbízhatóbb módszerként mutatnak be – a járműtől 150 m-es távolságig számolja a mezei nyulakat tavasszal és ősszel, és az eredményt 100 hektárra eső mezei nyulakban adja meg.[13] Vallóniában 1 km-es szakaszokon végzik, a mezei nyulakat mintegy 250 m-ig észlelve, és legalább három egymást követő évben meg kell ismételni: trendet mutat ki, két terület összehasonlítására azonban nem alkalmas.[11] Gers megyében a nyáron, a szaporodás után felvett kilométerindex 2024-ben az összes zónát együttvéve 1,17 mezei nyúl volt kilométerenként.[12] Ezeket a számlálásokat a megyei vadászszövetséggel szervezik: lásd a mezei nyúl kihelyezéséről szóló útmutatónkat.
Több mint tízszeres
Az európai mezei nyúl állománya Finnországban a hónyomok alapján (1989–2024).[10]
r = 0,987
Egyszerű hullatékszámlálás a megtisztított mintaterületekhez képest, Új-Zélandon.[8]
Legalább három év
A reflektoros felmérés minimális időtartama ahhoz, hogy trendet lehessen kiolvasni.[11]
A GIBIS-nél
Kihelyezés előtt a mezei nyúl jeleinek felkutatása segít megismerni a területet; utána ugyanezek a jelek segítenek megállapítani, hogy az állatok megtelepednek-e. A Chatte-ban nevelt nyúlfiainkat és befogott mezei nyulainkat a nyulaink oldalon mutatjuk be, a folyamatot pedig a mezei nyúl kihelyezéséről szóló útmutatónkban. A cikk fényképei vadon élő mezei nyulakat ábrázolnak, nem a mi állatainkat. Ez a cikk független marad a kínálattól.
Hivatkozások
- ↑Deutsche Wildtier Stiftung, *Ratgeber Fährten und Spuren*, Hamburg, é. n., deutschewildtierstiftung.de, megtekintve 2026-ban — Tritt, Spur és Fährte; „Feldhase” és „Kaninchen” adatlapok; átlagos hímeken mért méretek.
- ↑Hofmann H., « Spuren im Schnee – aber von wem? », *Natürlich*, 1/2007. sz., p. 20-23, átvéve: waldwissen.net (WSL), 2007. november 16. — Spur és Fährte, a mezei nyúl járásmódjai és a „Hasensprung”, a róka gyöngysorszerű nyomsora.
- ↑Macagno G., « Traces et indices », *Bourgogne-Nature Junior*, 3. sz., 2011-2012, Bourgogne-Nature, bfcnature.fr — az európai mezei nyúl lábai, a mezei és az üregi nyúl hullatéka, hajtások és kéreg, kotorék.
- ↑Boisguérin J.-C. (LPO Lot), « Fientes, crottes, laissées, miroirs, moquettes, fumées et autres épreintes », Faune France, faune-france.org, megtekintve 2026-ban — jelenlétre utaló jelek, a mezei nyúl hullatéka, a nyúlanyára és a bakra vonatkozó hagyomány.
- ↑Forestry Commission, *Small mammals, beavers and domestic grazing species damage to trees: a visual guide*, GOV.UK, megjelent 2026. szeptember 4-én, gov.uk — átlós vágás, rágási magasság, metszőfognyomok.
- ↑Kent Wildlife Trust, « Brown hare », *Wildlife explorer*, kentwildlifetrust.org.uk, megtekintve 2026-ban — vackok (forms), üreg hiánya.
- ↑Langbein J., Hutchings M. R., Harris S., Stoate C., Tapper S. C. & Wray S., « Techniques for assessing the abundance of Brown Hares *Lepus europaeus* », *Mammal Review*, vol. 29, 1999, p. 93-116 — az összefoglaló a gwct.org.uk oldalon tekinthető meg.
- ↑Perry M. E. & Robertson A. W., « Cleared and uncleared pellet plots as indices of brown hare density », *New Zealand Journal of Ecology*, 36. évf., 2. sz., 2012, 157-163. o.
- ↑Fernández A. & Soriguer R. C., « Evaluación del empleo de estacas de madera como puntos de atracción para la liebre europea *Lepus europaeus* Pallas, 1778 en Navarra », *Galemys*, 19. évf., 1. sz., 2007, 23-34. o.
- ↑Lindén A. & Piha M., *Pienten ja keskikokoisten riistanisäkkäiden kannanmuutokset 1989–2024. Lumijälkilaskentojen tulosraportti*, Luonnonvara- ja biotalouden tutkimus 40/2024, Luonnonvarakeskus (Luke), Helsinki, 2024 — angol nyelvű összefoglaló: számlálási háromszögek, nyomindex, európai mezei nyúl.
- ↑Service public de Wallonie, *Comptage nocturne de lièvres : indice kilométrique par tronçons de 1 km (IK)*, 2018. január 4-i változat, biodiversite.wallonie.be — módszer és adatlap.
- ↑Fédération départementale des chasseurs du Gers, *Infos Lièvre*, 2025. március, chasse-nature-occitanie.fr — a 2024-es IK-számlálások, az ICA és az EPP eredményei.
- ↑Greiser G. & Martin I. (Thünen-Institut), *Kurzanleitung für die Scheinwerfertaxation ST Ost*, 2. változat, 2020. augusztus, a Deutscher Jagdverband számára, jagdverband.de.
Lásd még
Galéria
- Vadon élő mezei nyúl, illusztráció (nem a GIBIS tenyészetéből származó állat): Hyppolyte de Saint-Rambert, CC BY 4.0, Wikimedia Commons
- Vadon élő mezei nyúl, illusztráció (nem a GIBIS tenyészetéből származó állat): Stephan Sprinz, CC BY 4.0, Wikimedia Commons
Lásd még
Kérdése van a mezei nyúlról?
Ez a cikk a GIBIS vadenciklopédiájának része; a GIBIS 1951 óta tenyésztő Chatte-ban (Isère). A fajjal vagy egy kihelyezési tervvel kapcsolatos kérdésekre csapatunk telefonon vagy e-mailben válaszol.