Skip to content
Főoldal Vadászkutya idomítás

Szakmai útmutató

Etetés és területrendezés

A sikeres kihelyezést hónapokkal az állatok érkezése előtt kell előkészíteni. Vadföldek, átgondolt etetés, fedezékek, itatóhelyek, mesterséges kotorékok és behívó röpdék: ezek azok a létesítmények, amelyeken múlik, hogy egy terület megtartja vagy elveszíti a vadat.

Etetés és területrendezés

Miért kell a területet a kihelyezés előtt rendezni?

1951 óta szállítunk betelepítésre szánt vadat igen különböző területekre, és a tapasztalat mindig ugyanaz: azonos minőségű állatok mellett az élőhely rendezettsége határozza meg a megmaradási arányt. Az a terület, amely egyszerre kínál táplálékot, menedéket adó fedezéket, közeli vizet és kordában tartott ragadozónyomást, megtartja a kihelyezett madarakat és üregi nyulakat; a szegényes élőhely néhány nap alatt szétszórja őket, akármennyit helyeztek is ki. Ez az útmutató azokat a létesítményeket gyűjti össze, amelyeket ügyfeleinknek — ACCA-knak, vadásztársaságoknak, magánvadászatoknak és magánszemélyeknek — javaslunk fácán, fogoly vagy üregi nyúl bármilyen kihelyezése előtt.

Egész évben elérhető táplálék

A vadföldek és az etetés áthidalják a szűkös időszakokat a nyár végétől a tél végéig, amikor a mezőgazdasági környezet már nem ad táplálékot.

Menedéket adó fedezék

A sövények, parlagok és füves sávok védelmet nyújtanak a ragadozók és az időjárás ellen: fedezék nélkül a vad nem marad a területen.

Elérhető víz

Ha minden élőhelyfolttól 200 méteren belül van itatóhely, az döntően segíti a madarak megtelepedését, különösen a nyári kihelyezéseknél.

A vadföldek

A vadföldek — más néven vadtakarmány-parcellák vagy vadgazdálkodási célú köztes kultúrák — kifejezetten az apróvad táplálására és búvóhelyéül vetett parcellák vagy sávok. Már a jól elosztott kis területek is átalakítanak egy vadászterületet: általában a vadászott terület 1–3%-át javasolják, 10–20 méter széles sávokban erdőszélek, sövények vagy utak mentén, nem pedig nagy, elszigetelt parcellákban. A legelterjedtebb keverékek egy télen is lábon maradó gabonát (cirok, köles, búza, zab), egy takarónövényt (kukorica, takarmánykáposzta, mustár) és egy pillangóst (lóhere, lucerna, baltacím) társítanak, amely vonzza a fácánfiókák és fogolycsibék első heteiben nélkülözhetetlen rovarokat. A tavasszal vetett sávokat egész télen át meghagyják, és csak az idény végén zúzzák le. Sok megyei vadászszövetség kedvezményes áron ad vetőmagot, vagy támogatja a vetést: vásárlás előtt érdeklődjön.

Apróvadhoz illő keverékek

Cirok, köles, kukorica, takarmánykáposzta, lóhere és hajdina: ősszel mag, télen fedezék, tavasszal rovarok a fiatal madaraknak.

Sávok, nem parcellák

Az erdőszélek és sövények mentén húzódó 10–20 m-es sávok többet érnek egy nagy, elszigetelt parcellánál: a vad mindig menedék közelében mozog.

Télen lábon hagyni

A fedezéknek és a magnak ősztől a tél végéig elérhetőnek kell maradnia: ez a kritikus időszak a nyáron kihelyezett madarak túlélése szempontjából.

Együttműködés a gazdálkodókkal

Vadvédelmi célú parlagok, táblaszegélyek és szerződések a gazdálkodókkal: ezeket a lépéseket gyakran a megyei vadászszövetség is támogatja.

Etetők és etetőhelyek

Az apróvad etetése azt jelenti, hogy a terület rögzített pontjain folyamatosan szemes takarmányt — általában búzát, olykor tört kukoricával keverve — biztosítunk. Fácánnál és fogolynál ez a leghatékonyabb helyhez kötő eszköz: az a madár, amely minden nap ugyanazon a helyen talál táplálékot, ott alakítja ki az életterét. Egy egyszerű etető egy, a magot az esőtől védő hordóból vagy garatból áll, lábakon állva vagy felfüggesztve, igény szerinti adagolóval (rugós, tányéros vagy csúszdás), amely csökkenti a pazarlást és a rágcsálók hozzáférését. Fácános területen nagyjából 10–15 hektáronként számoljon egy etetőhellyel, mindig a fedezék szélén, soha nem nyílt terepen; utántöltésük legyen folyamatos, mert néhány napig üresen álló etető is elég ahhoz, hogy a madarak átvándoroljanak a szomszédhoz. Az apróvad etetését a megyei vadgazdálkodási terv (SDGC) szabályozza: a szabályok (időszakok, eszközök, távolságok) megyénként eltérnek — a szabályozási tudnivalókat apróvadra vonatkozó szabályozás oldalunk részletezi.

Búza önkiszolgáló etetőben

Fácánnak és fogolynak a búza az alapeleség: ízletes, gazdaságos, és rugós vagy tányéros garatos etetőben könnyen adagolható.

Egy etetőhely 10–15 hektáronként

Szabályos hálózat a fedezék szélén, a feltérképezett élőhelyfoltokon: erdőszélek, sövények, erdősarkok, soha nem a nyílt terep közepén.

Megszakítás nélkül

Az etetés nem tűr megszakítást: egy üres etetőhely néhány nap alatt elvándoroltatja a madarakat. Ellenőrző körút egy-két hetente.

Megyei szabályozási keret

Az etetés feltételeit a megyei vadgazdálkodási terv határozza meg. A helyi szabályokat vadászszövetségénél ellenőrizze.

Sövények, parlagok és fedezékek

A modern mezőgazdasági síkságokon a fedezék hiányzik a legjobban, és ez a nyílt terepen végzett kihelyezések kudarcának első számú oka. A honos fajokból (kökény, galagonya, som, mogyoró, vadrózsa) álló, széles és nem tarra vágott sövény vonulási folyosót, a ragadozó madarak elleni menedéket és fészkelőhelyet kínál az apróvadnak. A május 1. és július vége között le nem kaszált parlagok és füves sávok megóvják a talajon fészkelő foglyok és fácántyúkok fészekalját — a belülről kifelé haladó, csökkentett sebességű kaszálás minden évben teljes fészekaljakat ment meg. Egészítse ki mindezt erdőszéli gallyrakásokkal, bokros ligetekkel és néhány meghagyott parlagfolttal: az apróvadnak legfeljebb 150–300 méterenként elhelyezkedő menedékek hálózatára van szüksége ahhoz, hogy biztonságban belakja a területet.

Honos fajokból álló sövények

Kökény, galagonya, som, mogyoró: tövüknél sűrű, széles sövények, szakaszosan vágva, és soha nem egyazon évben a teljes hosszukban letarolva.

Parlagok és füves sávok

Július 15. utánra halasztott kaszálás, belülről kifelé, csökkentett sebességgel: a talajon lévő fészekaljak túlélik a gépek áthaladását.

Menedékhálózat

150–300 méterenként egy búvóhely: ligetek, gallyrakások, szedres foltok és meghagyott parlagok teszik lehetővé, hogy a vad kitettség nélkül mozogjon.

Lépcsőzetes erdőszegélyek

Erdő és szántó között a fokozatos átmenetű szegély — füves szegélysáv, cserjék, majd fák — megsokszorozza a táplálkozó- és fészkelőhelyeket.

Itatóhelyek

Az apróvad vízigényét szinte mindig alábecsülik. A fácán és a fogoly minden nap iszik, nyáron pedig — a betelepítés főidényében, júniustól augusztusig — a kihelyezés helyének közelében hiányzó víz a szétszóródás és a korai elhullás egyik fő oka. Az általunk alkalmazott szabály: minden élőhelyfolttól 200 méteren belül legyen itatóhely. Tó, vizes árok vagy patak híján az etetők közelében elhelyezett egyszerű itatók (sekély tálcák kiszállást segítő kővel a vízbe fulladás elkerülésére, röpdéknél használt szifonos itatók) tökéletesen megfelelnek, feltéve, hogy rendszeresen tisztítják és utántöltik őket. Egy meglévő tó helyreállítása egyébként az egyik legjobban megtérülő beruházás: a vízivadnak, a tőkés récéknek és a terület teljes faunájának is hasznára válik. Egy helyreállított tavat aztán nagyon jól be lehet népesíteni tavon, szabadon nevelt betelepítésre szánt tőkés récéinkkel.

200 méteren belül

Minden élőhelyfolt és minden kihelyezési helyszín közelében 200 m-en belül legyen víz, különösen júniustól szeptemberig.

Itatók az etetők mellett

Ha a víz és a mag egy helyen van, a helyhez kötő hatás megduplázódik. Sekély tálcák kiszállást segítő kővel vagy hálóval a fiatal madaraknak.

Tavak és vizes élőhelyek

Egy tó helyreállítása az egész területnek hasznos: tőkés récéknek, apróvadnak, rovaroknak. Részleges kotrás ősszel, enyhe lejtésű partok.

Mesterséges kotorékok üregi nyúlnak

Az üregi nyúl csak ott telepszik meg tartósan, ahol azonnal föld alá húzódhat. Ezért minden kihelyezés előtt mesterséges kotorékokat kell építeni: föld alatti vagy felszíni búvóhelyeket, amelyek a kotorékot pótolják, amíg a nyulak meg nem ássák a sajátjukat. A bevált megoldás egy nagyjából 4–5 méter átmérőjű, szerkezetes rakás: raklapokból, betoncsövekből vagy ágakból álló alap, amely járatokat hagy szabadon, kövekkel és földdel borítva, több, az uralkodó széliránytól védett bejárattal. Jó vízelvezetésű talajon egy megemelt földhalom megakadályozza, hogy a járatokat télen elöntse a víz. Számoljon egy mesterséges kotorékkal 3–5 kihelyezett nyulanként, a kotorékokat 100–200 méteres távolságra elhelyezve, hogy a benépesítés lépésről lépésre haladhasson. Az első napokban ideiglenes védőháló, amelyet utána eltávolítanak, csökkenti a kezdeti szétszóródást. Tiszta francia, myxomatosis + VHD ellen oltott üregi nyulainkat a talajához igazított telepítési tanácsokkal együtt szállítjuk.

4–5 méteres szerkezetes rakások

Raklapok, betoncsövek vagy rőzsekötegek az alapban a járatok kialakításához, fölöttük kövek és föld, több, az uralkodó széliránytól védett bejárat.

100–200 méteres távolságban

Egymáshoz közeli kotorékok láncolata lehetővé teszi, hogy a nyulak lépésről lépésre benépesítsék a területet anélkül, hogy nyílt terepen kellene átkelniük.

Földhalmok nedves talajon

Kötött vagy elöntésre hajlamos talajon a kotorék földhalomra emelése egész évben száraz járatokat biztosít.

Védelem az első napokban

Az első 8–10 napban a kotorék köré helyezett ideiglenes háló helyben tartja a kihelyezett nyulakat, mielőtt saját kotorékot ásnának.

Behívó röpdék és akklimatizációs karámok

A behívó röpde az a létesítmény, amely a leginkább befolyásolja egy fácán- vagy fogolykihelyezés sorsát. Az elv: a kihelyezés helyszínén felállított, dróthálóval kerített karám, amelyben a madarak néhány napig szoknak a helyhez, annak vizéhez és táplálékához, mielőtt fokozatosan szabadon engednék őket. A madarak egy része a kijárók kinyitása után is a röpdében tartható: hívóhangjuk a környéken tartja a szabadon engedett madarakat, innen a név. Egy hatékony behívó röpde egy betelepítési tételhez legalább 25–50 m²-es, 30 cm mélyen a földbe süllyesztett, rókák elleni hálóval, tetőhálóval vagy drótfonatos tetővel, esővédő búvóhellyel, valamint a madarak szabadon engedése után is üzemben tartott etetővel és itatóval. A fedezék szélén felállítva és több héten át ellátva utána állandó etetőhellyé válik, amely a terület szerkezetét adja. Mezei nyúl esetében ugyanezen az elven működő, talajszinti akklimatizációs karám erősen ajánlott.

Akklimatizáció a helyszínen

Néhány nap a röpdében elég ahhoz, hogy a madarak megjegyezzék a környéket, a vizet és a táplálékot: a kezdeti szétszóródás jelentősen csökken.

Behívó hatás

Az ideiglenesen a karámban tartott madarak visszahívják a szabadon engedetteket, és a kihelyezés helyszínéhez kötik őket.

Ragadozók elleni védelem

30 cm mélyen a földbe süllyesztett háló, hálótető, ellenőrzött kijárók: a röpde a legsebezhetőbb időszakukban védi a madarakat.

Etetés a szabadon engedés után is

Nyitva hagyva és ellátva a röpde állandó etetőhellyé válik: menedék, mag és víz egy helyen.

A ragadozók gyérítése

A világ összes létesítménye sem ellensúlyozza a túlzott ragadozónyomást a frissen kihelyezett állatokon, amelyek az első hetekben természetüknél fogva sebezhetőbbek. A róka és a kisebb menyétfélék (nyest, megyétől függően nyuszt), valamint a fészekaljakat pusztító, kártevőnek minősített varjúfélék (kormos varjú, szarka) gyérítését a kihelyezés előtt kell elvégezni — ideális esetben a tél végén és tavasszal, az állatok érkezése előtt —, nem pedig utána. A csapdázás az engedéllyel rendelkező csapdázók feladata, a megyéjére megállapított, kárt okozó fajok (ESOD, espèces susceptibles d'occasionner des dégâts) listájának és a jogszabályokban rögzített módozatoknak a szigorú betartásával: megyei vadászszövetsége és a helyi csapdázóegyesület a partnere egy hatékony és jogszerű gyérítési kampány megszervezésében. Ebben a kérdésben, akárcsak az etetésnél, apróvadra vonatkozó szabályozás oldalunk foglalja össze az alkalmazandó kereteket. Jegyezze meg a terepen tapasztalt nagyságrendet: egy előzetesen elvégzett, komoly gyérítési kampány akár meg is duplázhatja a megmaradási arányt.

A kihelyezés előtt, nem utána

A gyérítést a tél végén és tavasszal kell elvégezni, hogy az állatok érkezésekor alacsony legyen a ragadozónyomás.

ESOD-keretek és engedélyes csapdázók

A gyéríthető fajok megyei listája, engedéllyel rendelkező csapdázók, bejelentés a polgármesteri hivatalban: a gyérítés szigorúan szabályozott.

Varjúfélék és fészekaljak

A varjak és a szarkák pusztítják a tojásokat és a fiókákat: tavaszi gyérítésük védi a megtelepedett madarak szaporodását.

A vadászszövetség támogatása

A vadászszövetségek és a csapdázóegyesületek képzéseket és összehangolt kampányokat szerveznek: ebben a kérdésben ne maradjon egyedül.

Hol kezdje a saját területén?

A klasszikus hiba, hogy valaki már az első évben mindent meg akar csinálni. Három nemzedék alatt kiérlelt tanácsunk: kezdje területe egyszerű felmérésével — hol vannak a fedezékek, hol van víz, merre jár a vad —, majd a létesítményeket egy-két kedvező körzetre összpontosítsa, ne pedig szétszórja. 1. év: behívó röpde vagy mesterséges kotorékok a kiválasztott körzetben, etetőhálózat, gyérítési kampány a kihelyezés előtt. 2. év: vadföldsávok és itatók. 3. év: sövénytelepítés és tó-helyreállítás, amelyek hosszabb távon hoznak eredményt. Egy jól rendezett terület kevesebb állattal is jobb eredményt ér el — és ezt egy vadszállító mondja Önnek. Betelepítésre szánt vad rendelésekor szívesen átnézzük Önnel területrendezési tervét, és a fajokat, a korosztályokat és a szállítási ütemtervet területe tényleges állapotához igazítjuk.

Felmérés a munkák előtt

Térképezze fel a fedezékeket, a vizet és a vad váltóit, mielőtt beruház: a létesítményeket oda kell telepíteni, ahol a vad már most is él.

Hároméves terv

Röpde, mesterséges kotorékok és etetés az 1. évben; vadföldek és itatók a 2. évben; utána sövények és tavak. A rendszeresség fontosabb a léptéknél.

Kevesebb állat, jobb fogadtatás

A rendezett terület megtartja és szaporodásra bírja a vadat: a költségvetés fokozatosan a kihelyezésről az élőhely felé tolódik.

GIBIS-tanácsadás az árban

Hívja a 04 76 38 31 01 számot: a fajokat, a korosztályokat és a szállítási ütemtervet területrendezési munkái előrehaladásához igazítjuk.

Gyakran ismételt kérdések

Mi az apróvad etetése?
Az etetés azt jelenti, hogy a terület rögzített pontjain folyamatosan szemes takarmányt — leggyakrabban búzát — biztosítunk az apróvadnak, olyan etetők segítségével, amelyek védik a magot az esőtől, és igény szerint adagolják. Fácánnál és fogolynál ez a leghatékonyabb helyhez kötő eszköz: az a madár, amely minden nap ugyanazon a helyen talál táplálékot, ott alakítja ki az életterét. Az etetést minden megyében a megyei vadgazdálkodási terv szabályozza: a helyi szabályokat vadászszövetségénél ellenőrizze.
Hány etetőt kell egy területen felállítani?
Az általánosan elfogadott nagyságrend fácánnak kedvező területen 10–15 hektáronként egy etetőhely, a fedezék szélén — erdőszéleken, sövényeknél, erdősarkokban — és soha nem a nyílt terep közepén. Nem a darabszám a lényeg, hanem a folyamatosság: egy néhány napig üresen hagyott etető más körzetekbe tereli a madarakat. Tervezzen egy-két hetente utántöltő és ellenőrző körutat, egész évben, vagy legalább a nyártól a tél végéig.
Mit vessünk a vadnak?
A leghatékonyabb keverékek egy télen is lábon maradó gabonát (cirok, köles, búza, zab), egy takarónövényt (kukorica, takarmánykáposzta, mustár) és egy pillangóst (lóhere, lucerna, baltacím) társítanak, amely vonzza azokat a rovarokat, amelyekkel a fácánfiókák és fogolycsibék első heteikben táplálkoznak. Vessen tavasszal 10–20 méteres sávokban az erdőszélek mentén, és hagyja lábon a tél végéig. Ha a terület 1–3%-a vadföld, az már érezhetően javítja az eredményeket. Számos vadászszövetség kedvezményes áron ad vetőmagot.
Hogyan építsünk mesterséges kotorékot üregi nyúlnak?
A bevált modell egy 4–5 méter átmérőjű, szerkezetes rakás: raklapokból, betoncsövekből vagy rőzsekötegekből álló, járatokat szabadon hagyó alap, amelyet kövekkel, majd földdel borítanak, több, az uralkodó széliránytól védett bejárattal. Nedves talajon emelje a kotorékot földhalomra, hogy a járatok szárazak maradjanak. Számoljon egy mesterséges kotorékkal 3–5 kihelyezett nyulanként, 100–200 méteres távolságokkal, és az első 8–10 napban helyezzen el ideiglenes hálót az állatok helyben tartására. Oltott üregi nyulainkat a terepéhez igazított telepítési tanácsokkal együtt szállítjuk.
Mire szolgál a behívó röpde?
A kihelyezés helyszínén felállított behívó röpde lehetővé teszi, hogy a fácánok és foglyok néhány napig akklimatizálódjanak a helyhez — annak vizéhez, táplálékához, tájékozódási pontjaihoz —, mielőtt fokozatosan szabadon engednék őket. Az ideiglenesen a karámban tartott madarak visszahívják a szabadon engedetteket, és a körzethez kötik őket. A madarak szabadon engedése után nyitva hagyva és ellátva állandó etetőhellyé válik. Ez az a létesítmény, amely a legjobban csökkenti a szétszóródást és az első napok elhullását, a kihelyezés legkritikusabb időszakában.
Mikor kell a ragadozókat gyéríteni a kihelyezés előtt?
A kihelyezés előtt, soha nem utána: a róka, a kisebb menyétfélék és a kártevőnek minősített varjúfélék gyérítési kampányát ideális esetben a tél végén és tavasszal kell elvégezni, hogy a ragadozónyomás a lehető legalacsonyabb legyen az első heteikben természetüknél fogva sebezhető állatok érkezésekor. A csapdázás az engedéllyel rendelkező csapdázók feladata, és szigorúan szabályozza a megyéjére vonatkozó ESOD-lista. Megyei vadászszövetsége és a helyi csapdázóegyesület segít egy hatékony és jogszerű kampány megszervezésében.
Franciaországban mindenhol engedélyezett az etetés?
Az apróvad etetése legális, de szabályozott: minden megyében a megyei vadgazdálkodási terv (SDGC) határozza meg a feltételeit — engedélyezett eszközök, időszakok, utaktól vagy szántóktól tartandó távolságok. A vaddisznó etetésének korlátozására hozott szabályok nem ugyanúgy vonatkoznak az apróvadra, a módozatok azonban valóban megyénként eltérnek. Mielőtt felállítja etetőit, tanulmányozza a hatályos SDGC-t, vagy érdeklődjön megyei vadászszövetségénél.
Területem mekkora részét szánjam a létesítményekre?
A vadászszövetségek által általában használt támpontok szerint a cél az, hogy a terület 1–3%-a vadföld és kifejezetten a vadnak szánt fedezék legyen, kiegészítve 150–300 méterenként egy-egy menedékkel és az élőhelyfoltoktól 200 méteren belül elérhető vízzel. Ezek támpontok, nem abszolút szabályok: többet ér egy néhány tíz hektáros, teljesen rendezett körzet — fedezék, mag, víz, gyérítés —, mint egy nagy, csak foltokban kezelt terület. Rendeléskor szívesen tanácsot adunk az Ön élőhelyére jellemző prioritásokról.

Lásd még

Felkészült terület, hozzá méltó állatok

Területe már rendezett, vagy hamarosan az lesz? Beszéljünk a fajokról, a sűrűségekről és a kihelyezés ütemezéséről. Betelepítésre nevelt fácánok, foglyok, üregi nyulak, mezei nyulak és tőkés récék, élve szállítva Franciaország egész területére, telepítési tanácsadással.

Hívjon minket