A mezei nyúl Magyarországon: az Alföld vadja

A mezei nyúl (Lepus europaeus), amelyet Mezei nyúl című ismertetőnk mutat be, az egyetlen nyúlfaj a magyarországi vadászható fajok listáján. A jogszabály a hasznos apróvadfajok közé sorolja, az üregi nyúl, a fácán és a fogoly mellett^[3].

Kulturális beágyazottságát jelzi, hogy ugyanez a rendelet megengedi a mezei nyúl magyar agárral történő vadászatát. Lőfegyverrel a nyúl csak futás közben ejthető el^[3].

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi törvény országos adatbázist hozott létre, az Országos Vadgazdálkodási Adattárat (OVA). Az adattárat 1993 óta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) vadbiológiai és vadgazdálkodási szakterülete fejleszti; ez gyűjti össze minden vadászterület állománybecslését, éves tervét és vadgazdálkodási jelentését, a vadgazdálkodás tervezése és ellenőrzése pedig ezekre az adatokra épül^[2].

Ezen adatok alapján adja ki az Agrárminisztérium minden évben statisztikai közleményét. A 2024-es közlemény az ország valamennyi vadgazdálkodási egységére kiterjed^[1].

A minisztérium 2024-es közleménye szerint az apróvadállomány évtizedeken át csökkent, majd 2019 és 2021 között enyhén megerősödött, ezt két év csökkenés követte, 2024-ben pedig ismét növekedés következett. Öt év alatt a mezei nyúl becsült állománya 33,7 %-kal nőtt, a 2024/2025-ös vadászati idény terítéke pedig 9 %-kal haladja meg az előző idényét^[1].

A minisztérium óvatos: álláspontja szerint az apróvad hosszú távú csökkenése csak élőhelyének megőrzésével és javításával állítható meg, ami együttműködést kíván a gazdálkodókkal, a ragadozók gyérítését, valamint fellépést a vaddisznó mezőgazdasági területeken való megtelepedése ellen^[1].

A vadászati idényeket országosan, az 1996. évi törvény végrehajtási rendeletének mellékletében határozzák meg^[3]. Minden vadászterület a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv alapján működik. A mezei nyúl és a fácán esetében a hatóság minden évben az idény előtt hivatalból felülvizsgálja a terv hasznosításra vonatkozó részét, a tájegységi fővadász véleményének figyelembevételével^[3].

A vadászokat az Országos Magyar Vadászkamara képviseli, amely megyei szervezetekben működik^[5].

Magyarország a mezei nyúl élve befogását is szabályozza. A rendelet megengedi a szelektív hálóval történő befogást, és meghatározza azt az időszakot, amikor a nyúl élve befogható^[3]. A magyar sajtó például 2016 januárjában beszámolt egy tiszapüspöki vadásztársaság téli hálós nyúlbefogásáról, ahonnan a nyulak Olaszországba kerültek, hogy ott a helyi állományok vérfrissítését szolgálják^[4].

A GIBIS a franciaországi Isère megyében, Chatte-ban működő vadtenyésztő, amely ott fiatal mezei nyulakat nevel, emellett közép-európai befogásból származó mezei nyulakat is kínál: lásd a Nyulaink oldalt. Az előzetes teendőkről a mezei nyúl természetbe visszahelyezése című útmutatónkban olvashat. Az oldalon látható fényképek a fajt természetes élőhelyén mutatják, és nem a mi állatainkat ábrázolják.